Figyelem-dohányosok!
A Kalifornia Egyetem kutatói szerint azok a dohányosok, akik naponta legalább háromszor fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt, fekete, illetve zöld teát csökkenthetik a dohányzás káros hatásait, és a tüdőrák kialakulásának esélyét. A kutatók adatai szerint azok a dohányosok, akik sok flavonoid (antioxidáns hatású növényi hatóanyag) tartalmú ételt fogyasztanak, csökkenthetik a tüdőrák kialakulásának esélyét.
- Flavin 77 Flavinárium+EssenceA
Hogyan kerüljük el a tüdőrákot!
Amit a hirtelen szívmegállásrol tudni kell!
Ennek ellenére az orvosok is keveset tudnak arról, hogy milyen tényezők hajlamosítanak erre a betegségre. Jelenleg is folyik egy nagyszabású vizsgálat, ami a génektől az életmódig felméri a hajlamosító tényezőket, ez azonban nagyon nehéz feladat: nem lehet megmondani, hogy egy ember mekkora valószínűséggel fog szívrohamban meghalni.
Tudjuk, hogy a korábban már lezajlott szívrohamok hajlamosítanak erre a betegségre, egyes esetekben egy szívritmus-generátor beültetése védelmet jelenthet. A kor és a nem is számít: a szívroham legtöbbször 58-62 éves korban jelentkezik. Fontos kockázati tényezők a dohányzás, cukorbetegség és elhízás is.
Nem tudjuk azonban, hogy ezek közül melyik kockázati tényező miért és mennyire fontos. Azt sem tudjuk, hogy a stressznek van-e egyáltalán jelentősége: sokan nagyon fontosnak gondolják, de ugyanakkor sok stresszes életet élő embernél egyáltalán nem alakul ki szívroham.
Tudjuk azonban, hogy lehet csökkenteni a kockázatot: egészséges étrenddel, testmozgással, a dohányzás kerülésével, és aszpirin, illetve más gyógyszerek szedésével. A baj csak az, hogy a páciensek többsége nem is fogja fel, mekkora kockázattal él, csak amikor már megtörtént a szívroham. A hirtelen halál az esetek harmadában a koszorúserek betegségére vezethető vissza, a halál az első jele annak, hogy valami nagy baj van.
A hirtelen szívleállás váratlan, de a hátterében húzódó folyamatok már évekkel hamarabb elkezdődnek. Középkorú férfiaknál legtöbbször a koszorúerek falának elfajulása áll a háttérben. A zsírlerakódás és a gyulladás plakkok képződését váltja ki, azután az egyik megsérül. A szervezet véralvadékkal próbálja lezárni a sérülés helyét, de ez az egész eret eltömeszelheti. Ez a nagyon veszélyes jelenség a trombózis. A szívizom nem kap oxigént, a szív nagyon gyorsan ver, és így nem tudja hatékonyan pumpálni a vért. Leáll a keringés, az agy nem kap vért, és az illető elájul.
Ha a szívritmus felborul, magától nem tud visszaállni. Ebben csak egy defibrillátor segíthet, ezt azonban gyorsan és megfelelő időzítéssel kell alkalmazni. Egy automata készüléket három percen belül alkalmazva akár minden második esetben is megmentheti a beteg életét. Nem szabad a mentőkre várni: minden további perc 7-10 %-kal csökkenti a túlélés esélyét.
(Forrás: informed.hu)
Mézzel elpusztíthatók a bőr ellenálló baktériumok!
A méz megöli az antibiotikum-rezisztens baktériumokat laboratóriumi körülmények között, és elpusztítja a bőrön lévő baktériumokat egészséges önkénteseknél, derül ki holland kutatók beszámolójából a Clinical Infectious Diseases június 1-i számából.
A szerzők szerint „a gyógyszer minőségű méz alkalmas lehet a bőr fertőzéseinek megelőzésére égés, illetve katéterek, és más, a bőrön áthatoló eszközök esetén.”
Az amszterdami kutatók szerint ennek azért van nagy jelentősége, mert kevés antibiotikum áll fejlesztés alatt, és az antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek száma egyre emelkedik.
A mézet már ősidők óta sikeresen használják fertőzött sebek kezelésére. Eddig még nem áll rendelkezésre olyan adat, hogy a mikrobák képesek lennének a mézzel szemben ellenállóvá válni. Ennek ellenére az orvostudomány nem ismeri el a számos mézféleség esetében leírt különböző antibiotikus hatást.
A kérdés vizsgálatára a szerzők a Revamil nevű mézzel végeztek kísérleteket, amit üvegházakban, standardizált körülmények között termesztenek. 11 kezelést végeztek mézzel, és a szerzők azt találták, hogy a Bacillus subtilis aktivitása két kezelés között közel felére csökkent.
Ugyancsak megállapították, hogy számos más antibiotikumra érzékeny és antibiotikum-rezisztens törzs is elpusztul 24 órás inkubációt követően.
A méz hatásának vizsgálatára a szerzők 42 önkéntesnél mérték alkarra helyezett tapaszok hatását is. A két tapasz egyikét mézzel kezelték, és mindkét tapaszra steril kötést helyeztek.
48 órával később a mézzel kezelt tapaszoknál a bőrön lévő baktériumok mennyisége századrészére csökkent. Ezen túl a mézzel kezelt tapaszok 81 %-a negatív baktérium tenyésztési eredményt adott, szemben a kontroll tapaszok mindössze 21 %-os negatív tenyésztési arányával.
A bíztató eredményeket látva a szerzők jelenleg azt vizsgálják, hogy „a méz képes-e megelőzni az intenzív osztályon kezelt betegeknél a tartós vénakanül okozta fertőzést. Ezt az esetleg életet is veszélyeztető fertőzést a bőr baktériumai okozzák, viszont ezeket a kórokozókat mézzel el lehet pusztítani.”
(Forrás: informed.hu)
A Jóindulatú emlőbetegség fiatal emlőrákos betegek első ágai rokonai között!
A jóindulatú emlőbetegség incidenciája, az átlagoshoz képest, szignifikánsan magasabb azon nők körében, akik elsőági nőrokona emlőrákos, állapították meg dán kutatók.
A jóindulatú emlőbetegség kockázata egyeseknél már azelőtt nyilvánvaló volt, mielőtt a nőrokonnál kialakult az emlőrák. Ez csökkentette a felmérés torzító hatását, és a kétféle emlőbetegség között fennálló közvetlen genetikai kapcsolat mellett szól.
A vizsgálathoz Lisbeth Bertelsen (Dán Onkológiai Társaság, Koppenhága) és munkatársai 50 éves koruk előtt emlőrák miatt gondozásba került 8807 nő, összesen 14648 elsőági nőrokonát keresték meg.
A jóindulatú emlőbetegségek elsőági rokonok közötti előfordulási gyakoriságát felmérendő, 1977 és 2003 között rögzített kórházi adatbázisokat használtak, és a kapott eredményeket a normál populációra jellemző adatokkal vetették össze.
A vizsgált időszakban összesen 634 első ági nőrokonnál kórisméztek jóindulatú emlőbetegséget. Az átlag női népesség körében 412 nőnél diagnosztizáltak benignus emlőbetegséget. (valószínűséghányados [OR]=1.54).
A lánytestvérek (OR=1.48), és az anyák (OR=1.21) rizikójával összevetve, a jóindulatú emlőbetegség kockázata legnagyobb a mellrákbetegek lányainál (OR=1.87) volt.
Megállapították emellett, hogy a fiatalkorban, 40 éves koruk előtt emlőrákkal kórismézett nők 30-39 éves korú elsőági nőrokonainál a legnagyobb a jóindulatú emlőrákbetegségek rizikója (OR=2.04).
Bertelsen és munkatársai véleménye szerint a nagyobb kockázat részben azzal magyarázható, hogy a családtag rákos betegsége miatt a fiatal rokonok jobban aggódnak egészségükért, emiatt intenzívebben vesznek részt szűrővizsgálatokon, ami az esetszám mesterséges felduzzadását eredményezi.
Ugyanakkor, az első ági rokonok között a jóindulatú emlőbetegség kockázata mérsékelten, de statisztikailag szignifikáns mértékben nagyobb volt, már azelőtt is, hogy a családtagban kórismézték volna a mellrákot (OR=1.24).
Ez a megfigyelés „arra utal, hogy genetikai tényezőknek is szerepe lehet abban, hogy jóindulatú emlőbetegség esetén nagyobb az emlőrák kockázata" – írja Bertelsen és szerzőtársai.
Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a BRCA1 és a BRCA2 mutációt hordozó nők profilaktikusan eltávolított emlőiben nagy gyakorisággal mutattak ki mind benignus, mind malignus elváltozásokat.
A kutatási eredményeket az American Journal of Epidemiology közölte.
(Forrás: informed.hu)
Cseresznyét nemcsak akkor érdemes fogyasztanod, ha vitamindús nassolnivalóra vágysz. A legújabb kutatások szerint ugyanis a cseresznye tápanyagai a rákkal szemben is hatásosak lehetnek.
A cseresznyét leginkább azért szeretjük, mert finom, lédús, sok benne a vitamin és pillanatok alatt csillapíthatjuk vele édesség iránti sóvárgásunkat. A rák elleni kutatásokban résztvevő amerikai szakemberek sem hagyták figyelmen kívül ezt az értékes tápanyagokban gazdag gyümölcsöt. Kutatásaik alapján kiderül, hogy miért lehet hatásos a cseresznye a rák elleni küzdelemben.
Az alkotóelemek titka
A cseresznyében három olyan anyagot mutattak ki a kutatók, amelyek hatásosak lehetnek a rákkal szemben: ez a csersav, a perilil-alkohol és a quercetin.
- A csersavval végzett kísérletekből kiderült, hogy ez az anyag laboratóriumi körülmények között megöli a rákos sejteket, míg a normál sejtekre semmilyen hatással nincs. Ezen kívül a csersavnak jelentős vírus- és baktériumölő hatás is van.
- A perilil-alkohol és anyagcseretermékei megakadályozhatják a daganatok növekedését.
- A quercetin jó rák elleni hatóanyag és jelentős gyulladásgátló hatása is van. Étrendkiegészítőként alkalmazva, kezelhető vele az allergia és az asztma is.
Cseresznyelével a gyulladások ellen
Ne csak az érett gyümölcs szerepeljen az étrendedben. Rendszeresen kortyolgass cseresznyelevet is! A benne lévő antocianin nevű anyag segít a szervezetednek legyőzni a gyulladásokat, csökkenti a bélrák, szívroham kialakuásának kockázatát, és a vér húgysavtartalmát, amely a köszvényes fájdalom kiváltója is lehet.
(Forrás: wellnesscafe.hu)
Néhány ajánlott termék: - Flavin 7 termékcsalád - Cardio Flavin kapsz. Kakaóval a szívbetegség ellen!A kakaó egészségre gyakorolt pozitív hatásáról újabb kutatási eredmények láttak napvilágot a washingtoni Nemzeti Akadémia konferenciáján. Norman Hollenberg, a Harvardi Egyetem orvostudományi karának professzora bemutatta a legfrissebb eredményeket. Ezek szerint a flavanolban gazdag kakaó-termékek fogyasztása hatékony eszköz a szív és érrendszeri betegségek illetve a rák elleni küzdelemben.
A szóban forgó kutatásban a professzor két közép-amerikai kuna indián törzset tanulmányozott. Az egyik törzs egy szigetcsoporton él nem messze Panamától, s naponta nagy mennyiségű házi-készítésű kakaóitalt fogyasztanak. Ezzel ellentétben azok a társaik, akik elhagyták a szigeteket és Panama külvárosaiban telepedtek le alig fogyasztanak kakaót, így nem jutnak a kakaóban található flavanolokhoz. A két csoport halotti bizonyítványait tanulmányozva Hollenberg megállapította, hogy a szigetlakó kuna indiánok ritkábban szenvednek szív és érrendszeri, vagy rákos betegségben, mint azok, akik elhagyták lakóhelyüket.
A klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a csokoládé mérsékelt fogyasztása csökkenti a zsírsavak oxidációját, és előnyösen befolyásolja a vérlemezkék összecsapódását (ez okozza a véralvadást). Ez utóbbi azért fontos, mert a vérlemezkék összecsapódása a szívinfarktus egyik rizikófaktora. Bebizonyították, hogy a csokoládé csökkenti a vérben a káros koleszterin képződését is.Antioxidánsok a vérben
Arról már korábban is számos publikáció jelent meg, hogy bizonyos csokoládéfajták jó hatással vannak az egészségre. Ez is a csokoládé egyik alapanyagának, a kakaónak köszönhető. Néhány évvel ezelőtt, az Európai Kardiológiai Társaság amszetrdami kongresszusán szenzációként hatott a hír: kakaó fogyasztás után jelentősen növekedett az antioxidánsok koncentrációja a vérben. Az antioxidánsok megvédik a szervezetet a sejtkárosodásoktól. A kakaóban nagy mennyiségben található flavonoidok olyan antioxidánsok, amelyek változatos formában fordulnak elő a növényvilágban. Eddig a gyümölcs, a tea és a vörösbor volt a legismertebb források.
Fekete Krisztina, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének dietetikusa szerint, az A-, E- és C-vitamin is fontos antioxidáns forrás. Mostanra bizonyossá vált, hogy a kakaót is ide kell sorolni, mert természetes formában, koncentráltan tartalmaz flavonoidokat. A dietetikus hangsúlyozta, hogy ennek ellenére sem lehet pusztán a kakaóval megelégedni. Hiszen aki manapság hazánkban rendszeresen kakaót fogyaszt, az leginkább a tejben feloldódó változatához jut hozzá, amiben viszonylag kevés a flavanol. Ezért nem szabad elhanyagolnunk a zöldségeket és a gyümölcsöket sem.
(Forrás: Astronet.hu)
A koranyár legszínesebb csemegéje, a meggy, az izomláztól az öregedésig sok mindenre jó. Valószínűleg a leggazdaságosabb gyümölcs: húsát, a szárát, a levelét, de még a gyantáját is hasznosíthatjuk. Ráadásul egészséges, sokféleképpen feldolgozható és finom. Minden, amit a vörös csodáról tudni érdemes.
A meggy, legközelebbi rokonával, a cseresznyével egyetemben keletről indult hódító útjára: őshazája Észak-Indiától a Balkánig terjed, de nagyon régóta ismerik Európában is: i.e 300 táján már ott piroslik a görögök tányérján, de népszerű volt a perzsák és a rómaiak körében is. Igaz, akkoriban talán még nem is lehetett igazán megkülönböztetni a piros bogyós testvéreket, erről tanúskodik, hogy a meggy latin nevében felismerhető cerasus vagy a görög kerasos szó - az idő tájt ez egyértelműen cseresznyét jelentett.
Azt ugyan nem lehet pontosan tudni, mióta termesztették a meggyet és különböztették meg a cseresznyétől, de az biztos, hogy nagyon régóta színesíti a magyarok étrendjét is. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a meggy szó az egyetlen, finnugor eredetű, gyümölcsöt jelentő szavunk; a többi gyümölcs neve a bolgár, a török és a szláv nyelvekből származó jövevényszó.
A gyümölcs ősi múltját bizonyítja az is, hogy ős-meggymagot még régészek is találtak. Európa nyugati fele viszont csak később ismerte meg a meggyet: a XV.-XVII. századtól termesztették nagyobb mennyiségben.
Rajongói között találhatjuk II. Frigyes porosz királyt, aki a XVIII században uralkodott, roppant hosszú életét - 74 éves korában halt meg - egyebek mellett akár ennek is köszönheti. Az uralkodó híres potsdami Sanssouci kastélyának üvegházaiban termesztette a gyümölcsöt.
A gyógyszer a fán
A meggyet akár az orvos is felírhatná, mert vitaminjai, antioxidáns tartalma, és savjai egy sereg bajra jelentenek gyógyírt. Vitamin- és ásványi anyag összetétele hasonló a cseresznyéjéhez, viszont majdnem tízszer annyi A-vitamint és jóval több szerves savat tartalmaz. A B-vitaminok minden fajtája megtalálható a meggyben, de van benne jó sok C-vitamin is.
A gyümölcs színe is elárulja, hogy leve értékes antioxidáns színanyagokat tartalmaz, katekineket, flavonoidokat, antociánokat, kumarint. A friss gyümölcs gazdag gyümölcssavakban, és - bár svtartalma elfedi - jelentős gyümölcscukor-tartalommal is bír. Gazdag vasban, kalciumban és magnéziumban, és található benne foszfor is. Mindennek megfelelően jótékonyan hat a vérképzésre, amivel a máj és a vesék munkáját serkenti, szívbarát, valamint az idegek működését is jótékonyan befolyásolja; emellett segít a meghűléses betegségek kúrálásban, a légzőszervek gyógyításában is.
S ha ez még nem lenne elég ok arra, hogy kilószámra faljuk a meggyet, nem árt, ha tudjuk, hogy mindezeken kívül ez az a csodaszer, amely képes az idő múlását is belassítani: serkentőleg hat ugyanis a hormontermelésre. A kor előrehaladtával ez a folyamat lelassul, ami a nőknél hajhullást, súlygyarapodást, emésztési problémákat, memóriazavart, trombózist okozhat - ám a meggy hatóanyagainál fogva segít helyrebillenteni a hormonháztartást, ezzel az öregedés kellemetlen tünetit is enyhíti.
A fentieknél jóval közismertebb a belekre és az emésztésre gyakorolt hatása. A savas meggy serkenti az emésztést, és ezzel a legmakacsabb székrekedést is megszünteti, ráadásul tisztítja a beleket. Sok gyümölccsel ellentétben frissen fogyasztva sem puffaszt, sőt inkább enyhíti az ilyen panaszokat.
Ne dobj ki semmit!
A meggynek nemcsak a húsát, de a szárát, a levelét, a magját, a gyantáját, fáját, de még a pollenjét is lehet hasznosítani, ezért a frissen szüretelt, vagy megbízható helyről vásárolt meggy minden porcikáját érdemes eltenni.
A meggy szára ugyanis gyógytea-keverékek alkotóelemeiként segíti a vizelet-kiválasztását, sőt, a szívműködésre, a szívizmokra és a vérnyomásra is jótékony hatást gyakorol.
A levélből készült tea kiváló köhögéscsillapító, de láz és idegesség ellen is ajánlott kortyolgatni; ezen kívül gyulladás gátló hatású és puffadás ellen is hatásos.
Egyes helyeken a kapor mellett az uborka eltevéshez használják. A meggy levelét egyébként korábban nem csak teának fogyasztották, dohánylevél helyett is elfüstölték.
A gyümölcs kemény, színes fája értékes bútoralapanyag, de a sérülésekor kicsurgó gyantát is lehet hasznosítani: görcsoldóként.
Ezeken felül a pollenje és a meggyméz is értékes.
A meggy magját a rákos betegségek elleni küzdelemben hasznosítják, ugyanis B17-vitamin tartalmagátolja a sejtek rákos elváltozását elindító anyagok működését.
(Forrás: origó/női lapozó)
Gyilkosok gyilkosai az antioxidánsok!
|